Pszichológus, dr., szakpszichológus, vagy pszichiáter?

Pszichológus, dr., szakpszichológus, vagy pszichiáter?

Gyakran találkozom azzal, hogy az emberek, amikor úgy érzik segítő szakemberhez fordulnának, tájékozódnak, keresgélnek, és mikor azt látják, van aki pszichológus, van aki dr. van aki szakpszichológus, és van pszichiáter nincsenek tisztában a fentiek közötti különbségekkel. Szeretnék megtalálni azt a szakembert, aki a valószínűsíthetően a legjobban fog tudni segíteni a problémájuk megoldásában, de valójában nem tudják mit takar az, hogy valaki szakpszichológus, valaki dr. stb. Ilyen értelemben a pszichológus képzés talán kicsit összetettebb, bonyolultabb, többrétűbb, mint a legtöbb képzés.

A képzés úgy kezdődik, hogy a hallgató felvételt nyer az egyik egyetem pszichológia szakára, és három év után (Bsc) képzésen viselkedéselemző diplomát szerez. Ez után lehetősége van tanulmányait folytatni, és mesterképzésben (Msc) újabb kettő év alatt pszichológus végzettséget szerezni. Ez után pszichológusként több irányban is elindulhat. Szerezhet doktori végzettséget, ami egy tudományos fokozat. Ilyen tudományos fokozatszerzésre minden egyetemet végzett hallgatónak lehetősége van, akár gazdasági, akár műszaki, akár bölcsész alapdiplomával rendelkezik. Egyetemi diplomával csak az orvosok és a jogászok kapnak doktori címet, de bármilyen egyéb diplomával szerezhető.Ez tehát egy tudományos fokozat.

A másik lehetőség, hogy a pszichológus az alapdiploma megszerzése után szakvizsgát tesz. A szakvizsga és a doktori képzés nem zárja ki egymást, párhuzamosan is végezhető, vagy egymástól teljesen függetlenül az egyik. A szakvizsga inkább a gyakorlati ismeretek elsajátítására ad lehetőséget. Legismertebb fajtája a klinikai szakpszichológus, de létezik például tanácsadó vagy pedagógiai is. A tanácsadó szakpszichológus is szakosodhat (családi- és párkapcsolati tanácsadó, szervezetfejlesztő, krízis) irányba. A szakvizsga megszerzése esti rendszerben történik, a szakképzés alatt a legtöbben már pszichológusként dolgoznak. A szakképzés változó időtartamot vesz igénybe (1,5 – 4 év). Így tehát a pszichológus valamilyen speciális területen szerez főként gyakorlati és részben elméleti ismereteket, majd a képzés végén szakvizsgát tesz.

Sok pszichológus rendelkezik ún. módszerspecifikus végzettséggel. Ilyen módszerspecifikus ismeret lehet például a szimbólumterápia, meditáció, mediáció. Ezek általában a pszichológus diplomát igénylik, és néhány hónap esetleg 1-2 év alatt megszerezhető képzettségek. Ezek a képzettségek a szakember eszköztárát teszik gazdagabbá, mellyel a hozzá forduló kliensnek tud segíteni. A kliens személyiségének és problémájának megfelelően választ a pszichológus módszert az eszköztárából. A fent említett mediáció is módszerspecifikus képzettség azonban annyiban eltér a többitől, hogy ezt például jogi végzettséggel is alkalmazzák a szakemberek.

És végül néhány szóban a pszichiáterről. Míg a pszichológus alapvégzettsége bölcsész (a legtöbb egyetemen a bölcsészkar része a pszichológia szak), a pszichiáter orvos, ő az orvosi egyetemen szerez orvos diplomát, majd ennek megszerzése után pszichiáter szakorvosként tesz szakvizsgát. A pszichiáter tehát, mint orvos minden esetben dr., írhat fel gyógyszert, amire a pszichológus nem jogosult. A pszichológus a pszichológia eszközeivel (elsősorban beszélgetésekkel) nyújt szakszerű segítséget a hozzá forduló személyeknek.