Ismerkedés az interneten serdülőkorban

Ma már teljesen természetes, és elterjedt, hogy az interneten keressünk párkapcsolatot. Nem csak a fiatalok, az idősebbek is egyre gyakrabban fordulnak az internet lehetőségei felé. Mindenki számtalan információt, tanácsot kaphat az ilyen típusú ismerkedés előnyeiről, hátrányairól, veszélyeiről. Én most nem a jól megkomponált fényképre és a különleges hobbikat tartalmazó adatlapra szeretném felhívni az olvasók figyelmét.

Egy tinédzser esete egy más típusú veszélyre hívta fel a figyelmemet. Ma már teljesen elterjedt a fiatalok körében, hogy nem csak konkrét társkereső oldalakon, hanem közösségi oldalakon is ismerkednek társkeresési szándékkal. Teljesen ismeretlenül lájkolják és kommentelik a közzétett tartalmakat, ami beszélgetéseket, üzenetváltásokat eredményezhet. Így beindul az ismerkedés, barátságok, ismeretségek, esetleg párkapcsolatok szövődhetnek a világhálón. Ezzel nincs is semmi gond, ha később mindketten hasonlóan fognak arról gondolkodni, hogy barátságra, vagy párkapcsolatra vágynak a másik féltől.

Alapvetően az internet hatalmas lehetőségeket kínál. Egyszerűbbé teszi az ismerkedést. Kiszélesíti a lehetőségeket. Az internet segítségével egy fiatal fiú bátorságot meríthet arra, hogy küldjön egy mosolyt, egy lájkot stb. egy lánynak, akit nem merne megszólítani, és így máris megteszi az első lépést. Ugyanakkor az egyes lépések közötti határok egyre jobban elmosódnak. Mit jelent egy lájk és mit jelent egy egész estés csevegés? A személyes kapcsolatokban sokkal könnyebben és biztosabban megérezzük, hogy megvan-e a beszélgetésben az a „bizsergés”, amitől ez több, mint haveri beszélgetés. A monitor előtt ülve, lájkokat és J at küldözgetve nagyon nehéz megállapítani, hogy a másik valójában mit is érez. Már ott van a levegőben egy valódi randi meghívás, vagy esetleg a másiknak eszébe sem jut, csak jelzi, hogy szívesen beszélget és szimpatikusnak tartja az elhangozottakat. Esetleg saját önbizalmát szeretné növelni azzal, hogy flörtöl. Tinédzserként, amikor nagyon vágyunk párkapcsolatra, pozitív visszajelzésekre, szívesen veszünk egy – egy apró gesztust kész jelnek. Szeretnénk bízni abban, hogy a másik nagyon szemez velünk és hamarosan el is fog hívni randira.

Ha nem ugyanazok az elvárások, célok a rendszeres csevegéssel, kommenteléssel, különböző hatást válthat ki a kapcsolat a két félben. Aki nem szeretne többet, sokkal könnyebb helyzetben van, és önbizalmára, önértékelésére kedvező hatást gyakorol a másik nem folyamatos érdeklődése. Aki viszont a kapcsolat továbblépésében reménykedik a  heteken esetleg hónapokon át tartó virtuális ismerkedések során, folyamatosan reménykedik, hisz, bízik, esetleg nem is fordít másokra figyelmet, hiszen ő az  „alakulóban” lévő kapcsolatra figyel. Továbbá fokozatosan kialakíthat egy olyan plátói képet a másikról, ami sajnos időnként egyre távolabb van a másik valódi személyiségétől. Felépíthet egy olyan légvárat, melyben úgy érezheti nagyon szerelmes egy olyan valakibe, akivel esetleg még egy kézfogás sem történt. Ez pedig egyrészt azt eredményezni, hogy még kevésbé nyit a valódi kapcsolatok felé, hiszen érzelmileg éppen benne van valami másban, másrészt a mindennapos sms-ek, chatelések, lájkok, és egyebek elhitetik, hogy ez egy valóban alakuló kapcsolat.

Az ilyen és ehhez hasonló virtuális világban szövődő és alakuló kapcsolatok későbbi életkorokban is veszélyesek lehetnek, ha nem tudunk elég hamar mérlegelni, hogy  kapcsolat valóságos, vagy nem.

Felmerülhet a kérdés, hogy ha ezek nem annyira szerencsések, akkor milyen az amikor sztárokba szerelmes egy fiatal? Azok valóságosak? Természetesen nem, azonban én azokat a plátói szerelmeket azért tartom ártalmatlannak a fent említett virtuális kapcsolatokkal szemben, mert ott nem kapja meg a kapcsolatra vágyó személy azokat a vélt pozitív visszajelzéseket, amelyek ezáltal a képzelt és valódi kapcsolat határát összemossák. Azokról a sztárokról, akik romantikus dalokat énekelnek, és posztereiket kitesszük a szobánk falára igazán soha nem gondoljuk komolyan, hogy nekünk énekelnek, vagy hogy valóban lehetne köztünk bármi. Ugyanakkor az aki velünk chatel és sms-t ír sokkal valóságosabbnak tűnhet. A tapasztalat viszont az, hogy bár maga a kapcsolat nem valóságos (akár hónapokon át egy kézfogás sem történik) a kapcsolatra vágyó fél sokkal valóságosabb csalódást élhet meg, és lényegesen nehezebben tudja elengedni, mint ha egy sztárba szerelmes.

Mindezek természetesen nem azt jelentik, hogy interneten ismerkedni csak veszélyt jelent, hanem sokkal inkább azt, hogy (mivel a világhálón másak a határok, korlátok, mint a mindennapi életünkben) érdemes körültekintőnek lenni abban a kérdésben, hogy milyen életkorú és milyen lakóhelyű fiatallal ismerkedünk, és milyen elképzeléseink vannak arról, hogy a  kapcsolat hogyan alakulhat. Már az elején érdemes mérlegelni, hogy tudunk-e személyesen is találkozni, mikor, hogyan tudjuk megoldani? Milyen gyakran lesz mód a találkozásra. Az internet alkalmas lehet valódi és komoly kapcsolatok kialakítására, de mindenképpen fontos, hogy minél előbb váljon személyes találkozássá, személyes élményeken alapuló kapcsolattá. Az internet csak a kapcsolat létrehozásának a tere legyen, a fenntartásának a lehető legkevésbbé.